[670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1] [Archívum]
Főleg ha este 7ig tart, hulla fáradt vagy, de azért elmész egy kicsit inni, hajnal 2kor lefekszel azzal a tudattal hogy vasárnap jó sokáig alszol, de persze apuka reggel 8kor felkölt hogy segíteni kéne ezt meg azt....
jövő héten continue, akkor 2 áldozattal.... |
ugyanmár... az a legjobb... :)
|
Disznótor hajnal négytől....no comment |
Hali mindenkinek!
Rég jártam erre,és lévén, hogy csak kettőkor nyit a TO, úgy gondoltam elfoglalom magam.Nagy vonalakban én is elvagyok, élem csöndes kis hétköznapjaimat, aránylag jó kedvvel, ugyanis eddig ez a mostani az a félév, amire azt mondhatom, hogy nagyon fain. A többi sem volt rossz, de ez most igazán jól sikerült. Sári! Mesélek egy hasonló jó sztorit: Én Répási László, az úr kegyelméből a szavazatszámláló bizottság elnöke elhatároztam tegnap, hogy felnézek a JATE nevű szórakozóhelyre, egy-két haver meg Martini társaságában. Szóval a tényállás egyszerű: vizsgázás után egy kis pihi, kikapcsolódás...usw. Minden frankón alakul, mikor elhatározom, hogy szívok egy kis friss levegőt, és itt kezdődtek a problémák. A ruhatárig vezető úton egy barom belémnyomja a cigijét, és ezt vehettem volna egy isteni jelnek is, hogy ezt nem kéne erőltetni, de megszületett az elhatározás, és én az előzetes tervektől nem nagyon szoktam eltérni, szerintem ez a nyugodt élet alapfeltétele. Odaérek a ruhatárhoz, leadom a jegyem, mire a kis tetvarek közli velem: nem találja a kabátom, ugorjak át a pulton, keressem meg magam. Felkészülök, vetődök, és habtestem alatt beszakad a pult, és ez csak a kisebbik baj volt: tíz mp múlva a gyerek halálsápadt arccal nézi a kezemet, és azt kérdi, mitörtént velem. Na mármost az elém táruló látvánnyal lapcsolatban csak annyit, hogy nem nagyon bírom a vér látványát. Lenézek, és hogy amugy is melankólikus kedvem tovább romoljon, szembesülök a ténnyel, hogy a pultnál minden bizonnyal történt velem valami, ugyanis a bal kezem merő vér , nem beszélve a padlóról. Ez az én formám, fél év után elhatározom, hogy egy kicsit jól érzem magam, és valami mindig közbejön
Nagyvonalakban ennyi, ja és Sári, megígérted, hogy még találkozunk mielőtt kimennél. Ezt még behajtom rajtad.
üdv nektek, ja és elnézést az esetleges hibákért, de még csak félig ébredtem fel . |
Beleolvastam a régebbi bejegyzéseinkbe...Megéri...olykor olykor roppant vicces :D |
na de Sára... hol járt az eszed? gondolom annak örültél a legjobban, h azt hitted nemsoká túl vagy rajta, erre még tanulhattál egy napot, hehh...
amúgy valamelyik nap megtaláltam a tanárparódia szövegét, és nagyon jót röhögtem... (főleg, h már attól, h olvasom, olyan, mintha látnám...) majd beszkennelem, "hadd nevessetek ti is"... :) főleg, ha tudnám, hogy kell írni, azt h "hadd"...
Enikő! látom te nagyon le vagy maradva, én már kezdem megszokni, h kb berényből intézem az egyetemi dolgaimat... :) ami durva, hogy már a felvételit is be tudtam adni neten... mondjuk a 9000 ft-tól kicsit leesett az állam...
na mentem, jó félévkezdést mindenkinek! :) |
hehe, Sári, ez kurva jó.... de másnap ugye jól sikerült??? |
Csendtörésnek szerintem jó sztori:
Én, Kohut Sára, aki jelenleg nagyon stréber és tör az élet felé nagy lázasan tanulja a magyar történelmet a két világháború között...mert ugye vizsgázik belőle jan.29-én, ami nagyon fontos vizsga. Hétfőn már izgul, hogy mindjárt itt a szerda és még mennyi mindent nem tud, kedd, tiszta idegzsába (persze a maga módján egy-két idegnyugtató sörrel)...este a sör ellenére nem tud aludni, de nem baj, még gyorsan olvasgat egy kicsit.hajnali 1,2,3...hétkor kelés...na nagynehezen elalszik főhősnőnk és reggel kel...persze elaludt és rohan (esztétikusan-magassarkúsan) ugye közbe dudolászik, mert az élet szép. Szerda a nagy nap...bemegy az egyetemre, majd összefutva a tanárral kezdi érezni, hogy ez nem az ő napja...ez szerda...28.-a....s a kedves tanárúr felvilágosította róla hogy 29. -e holnap van, azaz csütörtökön...Főhősnőnk egészséges arcpírrel hazaballag és azon gondolkozik, ezt hogy hozhatta össze
Életem egyik legégőbb története volt....
puszi |
Hejhó, én nem aggódom, hogy bárki hibáztat bárkit is, amiért nem ír, de azért én is leírom szintén határozottan izgalmas napjaimat. Szorgalmi időszak első hét, már vannak órák. Most fel kellett vennem egy csomó általánosan művelő tárgyat, mert jövő év végére 90 kredit kell belőlük és még csak 46 van....szóval most van 12 áltműves tárgyam és kb 7 szakos. Nem annyira érzem, hogy pszichót tanulok, de mindegy. :) egyébként semmi extra, nem sikerült kipihennem a vizsgaidőszakot, mert eléggé a végén fejeztem be, úgyhogy még tök fáradt vagyok meg nyűgös. De majd elmúlik...
Enikő, mikor vagy hétvégén is pesten? még tartozom Neked valamivel...:)
Pusza Mindenkinek!
|
Hello! Úgy gondolom, hogy velem semmi különös nem történik, de hogy ne érje szó a ház elejét, és ne én legyek a hibás leírom izgalmas hétköznapjaimat:Regisztrációs hét van nálunk, szóval még nincs tanítás, én marha meg feljöttem, hogy elintézzek egy-két tárgyat, de persze sehol senki ahol el lehet intézni, tehát otthon is maradhattam volna.... Egyébként mosok és rendezgetem a cuccaimat, meg készülök a következő félévre, hogy jól sikerüljön (próbálok előre tanulni). Itt Pesten undorító idő van. Ez a legszarabb..... Na jól van.. Átadom a stafétabotot.
Puszi |
Ez a csönd megtörhetetlen....:) |
Hogy megtörjem a csendet, itt egy kis érdekesség.....
A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület, és technika megvásárlására fogják buzdítani.
Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több drága hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak.
A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva lesznek, és mindez végeredményben a kommunizmus születéséhez vezet.
Karl Marx, 1867
Félig megvolnánk...
|
Húha, nagyon lemaradtam, úgy érzem, mindenesetre akkor most bepótolom:
Boldog névnapot Valinak és Sárinak utólag, valamit boldog szülinapot Balogh Lacinak!!! :)
|
igen, igen, áginak boldog névnapot ... és mivel még nem írta senki és én is csak megkésve
boldog névnapot S Á R I ! ! ! |
hát durva......... Mennyire hűen ábrázolta ez a fiú...és tök szomorú, hogy Hannoverben nem veszik észre, hogy ez nem poén, mert itthon tényleg ilyen körülmények vannak. Németországban a vonatok? Pff...az a vonat, ami a legcsóróbb diákoknak van, amivel mi is utaztunk, mikor kint voltunk, sokkal szebb, mint itthon az IC! Az ottani luxusvonatok, vagy akár az ottani, csak kicsit jobb vonatok, pl nemzetközi gyorsak meg olyanok, hogy kb félsz leülni...és nem azért félsz, mint a magyar vonatokon. Meg ott, már 3 perc késést bemondanak. Ritkán van olyan, hogy késnek a vonatok, de ha előfurdul, akkor már a 3-5 perc késésért is elnézést kérnek. És nem azt mondják, hogy "megértésüket köszönjük", ezzel nyugtatva önmagukat,hogy az a balfasz "kedves utazóközönség" majd úgyis megérti. Ott felfogják, hogy a vasúti közlekedés szolgáltatás, ahol az utasokat kell szolgálni.
Huh, most feldühödtem. :D
Szép napot Mindenkinek!! |
"Tragikomédia: aranyérmet nyert - abszurd kategóriában - a MÁV valósághű
ábrázolása 2009-01-06. 12:17 Idén huszadik alkalommal rendezték meg
Hannoverben a YOURAIL-t, a fiatal vasútbarátok nemzetközi
terepasztal-versenyét, és ezúttal egy honfitársunk
kategóriagyőztes lett. A tizenhét éves Kiskuti Dániel öröme mégsem
maradéktalan, mert szerinte a MÁV-hangulatra komponált terepasztalt a zsűri
csak tévedésből találta viccesnek.
A hannoveri rendezvény kategóriájában a legnagyobbnak számít a világon, és
csupán minden negyedik évben rendezik meg. Idén 78 ország képviseltette
magát több mint 1500 fővel. A hannoveri kiállítóterület hat óriáscsarnokát
maradéktalanul kitöltötte a
versenyre benevezett 487 terepasztal. Ezek között volt Dániel műve is,
amelynek címe Magyar Valóság.
A középiskolás diák két teljes évet szentelt a terepasztal megalkotására,
beszerezte a szükséges szerelvény-modelleket, és megépítette a vasúti pálya
környezetét. "Minél inkább a valóság torzítatlan megjelenítése volt a célom"
- nyilatkozta Kiskuti. "A
vonatszerelvények esetében egyszerű volt a dolgom, mert ezeket elég volt
néhányszor a betonfalhoz vágni, majd egy hónapra betettem az akváriumba a
rozsda miatt, helyenként barnás festékkel kezeltem a karosszériát, és végül
filctollal felrajzoltam a
graffitiket a vonat oldalára."
"Nehezebb dolgom volt a bábukkal, ugyanis a makettekhez használatos figurák
gyárilag mosolygósak, barátságos kinézetűek, és derékbőségük kisebb, mint a
magasságuk. De egy ilyet már csak a hitelesség miatt sem ültethettem egy
MÁV-os jegypénztárba.
Ugyanígy az utasok arcát is át kellett festenem anyázóssá. De a legkeményebb dió a
jegyellenőr volt: bejártam az összes boltot, amíg végre sikerült egy
szunyókáló kaller-figurát találnom az egyik vonatkocsiba" - ecsetelte
nehézségeit Kiskuti.
A terepasztal helyszínre szállítása is körülményes volt, hiszen a fiú -
édesapja közreműködésével - a családi autó csomagtartójába gyömöszölve vitte
a kellékeket Hannoverbe. Útközben az állomás épülete és több más tartozék is
megsérült, de Dániel utólag
visszatekintve örül, hogy így történt, mert a repedt falú állomás még
hitelesebbé tette az alkotást.
A szorgos munkának szemmel láthatóan meg is lett az eredménye: a verseny
folyamán Kiskuti terepasztalánál tolongtak a látogatók, és folyamatosan
kérdésekkel bombázták a készítőt:
"Miért nincs az utastájékoztatón semmi sem kiírva?"
"Miért csak az egyik pénztár előtt kígyózik hosszú sor?"
"Miért pakolnak az egyik vonatroncsból fém alkatrészeket egy platós
kisteherautóba?"
A háromnapos rendezvény utolsó napján a zsűri végigjárta és értékelte az
összes terepasztalt. Kiskuti így számol be a végső megmérettetésről:
"Odajött hozzám a zsűri elnöke, és megkért, hogy indítsam el a vonatot, mert
látni szeretnék, ahogy a pályán körbemegy. Azt válaszoltam, hogy ez sajnos
nem lehetséges, mert sztrájk van, és a vonatok nem járnak. De mivel csak
erősködtek, hogy indítsam el,
tudattam velük, hogy addig nem megy a vonat, amíg nem adnak negyedmilliót."
"Azt hitték, hogy viccelek, úgyhogy elővettem a zsebemből egy zacskót,
amiben volt vagy 50 vasutas figura, rámutattam az ujjammal, és lassan,
tagoltan közöltem: Negyedmillió. Fejenként."
A szemtanúk elmondása alapján a zsűritagok ezen a kijelentésen először
megdöbbentek, aztán hangos nevetésben törtek ki, és megjegyezték, hogy a
fiúnak rendkívül jó a humorérzéke.
Kiskuti az abszurd kategória aranyérmese lett, ugyanebben a kategóriában a
másik két dobogós a csillagközi vonat és a szalmamozdony kompozíciók
voltak." |
ez az ónos eső naggyon durva!!! alig bírtam hazacsúszni... :S |
:D Király! Új számom van: 20/2090565. Most már ezen fogtok csak elérni, a 70-est lehet törölni! Pusz |
[670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1] [Archívum]
|